A történelem során soha ennyi figyelmet nem fordított az ember a fogai és az ínye egészségének megőrzésére. Ami nem csoda, hiszen túl azon, hogy a fogfájás és a fogínygyulladás roppant fájdalmas, a szájunk egészsége hatással van arra is, tudunk-e enni, vagy általában hogy érezzük magunk, sőt annak esélyére is, vajon meghalunk-e egy adott évben vagy sem.
A száj betegsége nem marad a szánkban
A szánkban uralkodó állapotok tükröt tartanak elénk általános egészségi állapotunkról is, remek indikátorai a jóllétünknek. Szoros összefüggés van a fogaink egészsége és a világ legnyomasztóbb egészségügyi problémái, a szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz és Alzheimer-kór között.
Sajnos az egyik legveszélyesebb szájhigiéniai probléma az, amit a leggyakrabban mellőznek. A fogínysorvadás a második leggyakoribb szájbetegség, szorosan a fogszuvasodás után, a 30 év felettiek 47 százalékát érinti. 65 éves korra ez az arány 64 százalékra nő. Világszinten a 11. leggyakoribb betegség.
A fogínysorvadás egy fertőzés, ami nem a fogíny felszínét betegíti meg, nem látjuk, ha valaki mosolyog, hanem a mélyben alakul ki. Egy kezdeti stádium után, amikor a fogíny látható részén keletkezik felületi gyulladás, a baktérium behatol a fogíny belsejébe, kis zsákocskákba a fog gyökeréhez, ahol folyamatosan roncsolja a fogat az állcsontban tartó gyökeret, míg ki nem hullik a fog. Mivel ilyen rejtett módon zajlik a betegség, sok ember nem is tud róla, hogy nála is ez a helyzet, egészen addig, míg előrehaladott állapotba nem kerül a betegség. A fogínysorvadásnak van genetikai összetevője is, ám a szájhigiénia még nagyobb szerepet játszik benne.
„A legtöbb embernél a betegség nem is válik észrevehetővé a negyvenes-ötvenes éveikig” – mondta dr. Sim K. Singharo, a Közép-Lancashire-i Egyetem Fogorvosi Tanszékének kutatója. Erre az időre azonban már olyan súlyos károkat okoz a fogínysorvadás, hogy a fog egész szerkezete megrongálódik és a fog elvesztésével is számolni kell.
A másik nagy kockázat, hogy a fertőzésből a baktériumok – mint például a Treponema denticola és a Porphyromonas gingivalis – a véráramba kerülnek, és akár évtizedekig ott éldegélnek.
A fogínysorvadást okozó baktérium hosszú távú jelenléte az, ami hatással van az általános egészségünkre – nemcsak a szánkban, de az egész szervezetünkben.
„Ha a véráramot egy buszként képzeljük el, szállít utasokat, mint például ezeket a baktériumokat a szánkból. A busz mindenhova eljut a testünkben – magyarázta Singhrao. – Van, aki az agyban száll le, van, aki az artériákban, és van, aki a hasnyálmirigyben vagy a májban.”
Ha valamelyik szervünk sérülékeny valamiért, vagy ha ezeket a mikrobákat nem söpri ki elég hatékonyan az immunrendszerünk, gyulladást okoznak, és elkezdődik egy krónikus gyulladt állapot.
Sok olyan betegség esetén, melynek kialakulásában szerepe lehet a fogínysorvadásnak is, az egymásra hatás kétirányú: a fogínybetegség ugyanis nemcsak kiváltója lehet ezeknek, de ronthatja is a már fennálló szív- és érrendszeri betegséget, diabéteszt, Alzheimer-kórt, elhízást, különböző ráktípusokat, reumatoid artritiszt, Parkinson-kórt, tüdőgyulladást vagy a várandósság alatt jelentkező komplikációkat.
Az összes krónikus betegség közül a diabétesz esetében találták a legszorosabb összefüggést a fogínygyulladással. A kettes típusú diabéteszben szenvedőknél háromszor akkora esélye van a fogínysorvadás kialakulására, mint annak, aki nem cukorbeteg. A fertőzés ugyanis rontja a szervezet vércukorszint-szabályozó képességét.
Tényleg öröklődnek a fogászati problémák?
Sokan a genetikai adottságoknak tulajdonítják a fogászati problémákat, és ezért nem is tesznek a megfelelő szájhigiéniáért, holott csak az öröklődésre nem foghatjuk a rossz fogakat.
Nehéz észrevenni, de könnyű ellene tenni
A fogínysorvadás végső stádiuma – ha agresszív és kezeletlen marad – a fogak elvesztése. Az évek, évtizedek alatt a krónikus gyulladás és az egyre több elvesztett fog egy sor más egészségügyi kockázatot hoz magával, beleértve a kognitív képességek hanyatlását és demenciát.
Bei Wu, a New York Egyetem globális egészség szakértője fedezte fel a szomorú összefüggést: minél több foga hiányzik valakinek, annál nagyobb az esélye a kognitív hanyatlásnak és demenciának. A legnagyobb, témában végzett kutatásban 34 ezer páciens egészségügyi adatait elemezték, és arra jutottak, minden egyes elvesztett fog 1,4 százalékkal növeli a szellemi hanyatlás kialakulásának esélyét és 1,1 százalékkal a demenciáét. Akik elveszítették a fogaikat, azoknak 48 százalékkal nagyobb esélye van a szellemi képességeik csökkenésére és 28 százalékkal nagyobb esélye a demenciára azokhoz képest, akiknek megvan minden foga.
A fogak elvesztését még ma sem veszik figyelembe elég hangsúlyosan a demencia rizikófaktorai között, és Wu professzor szerint általában meglepődnek, amikor felhívja a figyelmet erre. „A száj egészsége még mindig hiányzó darabka a nagy egészben – mondta Wu professzor. – Próbáljuk minél több helyen vázolni a bizonyítékokat, mert muszáj lenne tudomásul venni, milyen fontos szerepe van.”
A fogak elvesztésének leggyakoribb oka a fogínysorvadás, a hatások nagy része a gyulladások miatt olyan súlyos. „Ha jó a fogunk, jobb a tápanyagbevitel, mivel jobban meg tudjuk rágni az ételt, ami az emésztés első lépése – magyarázta Wu professzor. – Emellett javítja a véráramlást is a rágás, ez pedig hozzájárul az agy jobb működéséhez. Ez egyelőre hipotézis, de dolgozunk a bizonyításán.”
Ugyanakkor egyszerűen csökkenthetjük a fogínysorvadás kialakulásának kockázatát, és hatékony kezelési módszerek is rendelkezésre állnak, ha már kialakult a betegség. „Ha megfelelő technikával használjuk a fogkefét és mellette más szájhigiéniai eszközöket, azzal tulajdonképpen megelőzhetjük a fogínysorvadás kialakulását” – mondta a professzor.
Ha már kialakult a fertőzés, a korai stádiumban a foggyökér melletti zsákocskák kitisztításával kezelhető a probléma. A súlyos fogínysorvadás már szájsebészeti beavatkozást igényelhet, „melynek során meglazítják a fogíny lágyszövetét, kitisztítják a gyökeret, majd visszahelyezik a szöveteket” – magyarázta Holmstrup.
A probléma tehát a betegség felfedezése, mivel a fogínysorvadás az esetek jelentős részében tünetmentes, ráadásul egy sor tévhit is társul mindezek mellé, például az, hogy nem kell fogorvoshoz mennünk, csak ha már fáj a fogunk. A megoldás azonban ebben az esetben is nagyon egyszerű: kérjünk időpontot a fogorvoshoz félévente, és ne halogassuk!
Forrás: BBC Future Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
Discussion about this post